Egyre keresettebb célpont a turisták körében Grúzia, amely sokszínűségével vívta ki a népszerűséget magának. A tengerpart, a síelés, a rekreáció, az egészségturizmus mellett nagyon sokan a vidék, a természeti kincsek felfedezése miatt keresik fel az országot, ahol kalandos élményekben lehet részük.
Nem is beszélve a grúz konyháról, amit feltétlenül ki kell próbálni, de a terület történelmével is érdemes megismerkedni minden látogatónak. Izgalmas vadont, középkori erődrendszereket és ősi barlangvárosokat is felfedezhetnek az utazók.
A Wanderers Grúziáról szóló írásából megismerkedhetünk a 3 leghíresebb barlangvárossal, Uplistsikhe városával, Vardzia barlangjaival és a David Gareja kolostorkomplexummal. Mi most ebben a cikkben a Grúzia déli részén fekvő Vardzia barlangvárosát szeretnénk bemutatni.
Történelmi barlangváros a hatalmas sziklafalon
Az Eruseti-hegy 500 méter magas sziklafalába vájt barlangvárost a 12. században kezdték el kialakítani III. György király uralkodása idején. A háromezer barlanglakás 7 szinten húzódott meg, melyekben szerzetesek éltek, illetve börtönnek is helyet adott.
Ezeket a lakásokat alagutak, lépcsők, hosszú folyosók és teraszok kötötték össze. Az építkezés befejezésének ideje már III. György lánya, I. Tamar uralkodása alatt történt meg. Ekkor már 50 ezer ember lakhelyeként szolgált a sziklába vájt település.
Mivel a grúzok nagyon erős keresztények voltak, imahelyet is vájtak a sziklafalba. Az Elszenderülés temploma ma Vardzia leglátványosabb látnivalója. A dongaboltozatú nagytermet színes freskók ékesítik.
Élet Vardziában
1193 és 1195 között, a szeldzsuk-grúz katonai konfliktus idején Tamar királynő is Vardziában élt kíséretével. A városban működött kincstár, templom és könyvtár is. A pékségek ellátták a lakosokat kenyérrel, a várost körülölelő termékeny föld pedig zöldséggel és gyümölccsel. Teraszos rendszerben termelték a szerzetesek a különféle zöldségeket és gyümölcsöket, így biztosítva az önellátásukat.
Fürdőmedencék is helyet kaptak az épületegyüttesben, amelyekbe kerámiacsöveken vezették be a vizet. Több száz barlangot, 15 kolostort és 25 borospincét foglalt magában a sziklafal, amely már nemcsak erődítmény, hanem kolostorkomplexum lett.
Vardzia hanyatlása
Egy földrengés pusztított 1283-ban, amely beomlásokat okozott több barlangban. A grúzok legendái szerint ez Isten büntetése volt, mert nem sikerült megvédeni országukat a mongolok támadásaival szemben.
A megmaradt lakásokban még 1551-ig éltek szerzetesek, ekkor a perzsa sah támadta meg őket, majd 1578-ban az oszmánok. Elvittek minden értéket, és megölték az embereket, így Vardzia lakatlan lett.
A 20. században vált turisztikai célponttá, amikor szerzetesek megmentették a további enyészettől. Mára 750 helyiség maradt fenn 900 négyzetméter területen. Inkább múzeumként funkcionál, mint kolostorként, a történelem iránt érdeklődő turisták előszeretettel látogatják.