Sokan közlekednek bicajjal manapság. Már nemcsak a kisebb településeken kedvelt közlekedési eszköz a bringa, hanem a nagyvárosokban is egyre felkapottabb, hiszen a dugókat könnyen ki lehet kerülni két keréken.
Vannak, akik azért pattannak drótszamárra, és használják akár ingázáshoz is, mert így szeretnének javítani a fizikai állapotukon, az egészségükön. Tény, hogy a rendszeres tekeréssel számos súlyos betegség kialakulása megelőzhető, ám számít az is, hogy hol, milyen módon és milyen tempóban kerekezünk.
Ahhoz, hogy a sebességünket meg tudjuk állapítani persze nem árt beszerezni a KerékpárWebshop kínálatából egy kilométerórát. Így ráadásul a sebességhatárokat is könnyebb lesz betartani.
Vajon a városi biciklizés hasznos vagy ártalmas?
Okkal vetődik fel a kérdés, hogy egy nagyvárosban, amelynek nem a legtisztább a levegője, érdemes-e egyáltalán bicajozni. Bár a kerékpározás egy kétségkívül kiváló mozgásforma, az autók által termelt kipufogógázok következtében bizony káros anyag is kerülhet a biciklivel közlekedők tüdejébe.
Francia kutatók mérlegelték a városi pedálozás előnyeit és hátrányait, majd arra a következtetésre jutottak, hogy összességében több pozitív oldala van annak, ha bringával tesszük meg utunkat, mint amennyi negatív hatással kell szembesülnünk a légszennyezettség okán.
Ráadásul a kerekezés környezetbarát közlekedési forma, szemben például azzal, ha belső égésű motoros gépkocsival jutunk el egyik pontból a másikba.
A kerékpár átlagsebessége is fontos tényező
Ahhoz, hogy jelentős sebességgel tudjunk biciklizni, alaposan oda kell tennünk magunkat még sík terepen is. Ilyenkor viszont szaporábban vesszük a levegőt, ám a városban ez az említett okok miatt alapvetően kerülendő. Nem volna ésszerű az eleve szennyezett levegőből többet beszippantani, mint amennyit feltétlenül muszáj.
Felvetődhet persze, hogy ha tempósabban haladunk, akkor hamarabb oda fogunk érni az úticélunkhoz, így kevesebbet kell a szennyezett levegőn tartózkodni. Éppen ezért döntött úgy egy kolumbiai tudós, hogy kiszámítja, vajon melyik esetben járunk jobban: ha minél hamarabb letudjuk az adott távot, vagy ha szép kényelmesen tekerünk.
Nem lehet meghatározni tűpontosan egyetlen sebességet
Mivel alapvető különbségek vannak a nők és a férfiak között, így ez már eleve bonyolítja a képletet. Ezenfelül az is számít, hogy sík terepen bicajozunk-e.
Éppen ezért a kutató egy táblázatot készített, amiből kiolvasható, hogy kinek-kinek a maga neme szerint, figyelembe véve a terepviszonyokat, milyen sebességgel kell közlekednie kerékpárral a városban ahhoz, hogy annak több előnye, mint hátránya legyen a saját egészségére nézve.
Összességében azt mondhatjuk, hogy a nőknek 13, a férfiaknak pedig 14 és 15 km/h között van az az érték, ami ideálisnak nevezhető – persze csak sík terepen. Alapvetően az a lényeg, hogy nem túl nagy erőkifejtéssel, ésszerű tempóban érdemes haladni biciklivel a városban ahhoz, hogy elérjük az optimális átlagsebességet.
