Az előttünk álló évszázad talán legnagyobb kérdése, hogy képesek leszünk-e megvalósítani a kitűzött klímavédelmi célokat és biztosítani a fenntartható energiaellátást.
Vajon valóban elérjük azokat a mérföldköveket, amelyeket a nemzetközi egyezmények, mint például a Párizsi Megállapodás, kitűztek elénk?
Milyenek a kilátásaink?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „World Energy Outlook” (WEO) riportja mélyreható elemzést nyújt arról, hogyan alakulhat a globális energiaszektor jövője három eltérő forgatókönyv szerint.
A technológiai innováció és az újrahasznosítás kulcsfontosságú tényezők az energiaátmenet sikeres végrehajtásához. Az iparágban tevékenykedő vállalatok, mint például az EnergyHub, célul tűzték ki, hogy ügyfeleik számára energiahatékony megoldásokat kínáljanak, csökkentve ezáltal nemcsak költségeiket, hanem szén-dioxid-lábnyomukat is.
A jövő három árnyalata
Kezdjük a rögzített szakpolitikák forgatókönyvével (STEPS), amely jelenlegi szabályok alapján vázol fel jövőbeli kilátásokat. Bár néhány ország, többek között az Európai Unió tagállamai, ambiciózus éghajlatvédelmi célokat tűztek ki, mint például az ETS módosítása vagy a CBAM bevezetése, ezek önmagukban kevésnek bizonyulhatnak a klímaváltozás megfékezésére.
Egy másik forgatókönyv, a bejelentett vállalások forgatókönyve (APS), azt feltételezi, hogy a nemzetek teljes mértékben megvalósítják minden bejelentett célkitűzésüket. Ez a megközelítés ugyan optimistábban szemléli a jövőt, mégis a megvalósítás függvénye, hogy ezek az ígéretek mennyire tudnak valós hatást gyakorolni a globálisan.
Végül, a nettó zéró kibocsátás 2050-re (NZE) a legambiciózusabb forgatókönyv, melyet a kiadvány bemutat. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5°C alatt tartsuk, óriási változásokra van szükség: elengedhetetlen a fosszilis energiahordozók használatának minimálisra csökkentése, az elektrifikáció és az energiahatékonyság fokozása, valamint a megújuló energiaforrások drasztikus növelése.
Milyen változásokat hoz a közeljövő?
A WEO előrejelzései szerint 2030-ig jelentős átalakulásokra számíthatunk a közlekedés terén. Egy évtized múlva a világszerte eladott új személyautók fele elektromos meghajtású lesz, ami nemcsak a technológia fejlődésének, hanem a környezetvédelmi törekvéseknek is köszönhető.
Az energiatermelés is alapjaiban változik. Míg egy évtizede még a világ energiatermelésének döntő része fosszilis forrásból származott, addig 2030-ra ez várhatóan 40%-ra csökken napelemek és egyéb megújuló források előretörése révén.
A lakossági fűtésben szintén új tendenciák figyelhetők meg. A fosszilis alapú hőtermelés helyét fokozatosan átveszik a hőszivattyúk, elősegítve a megújuló energiahasználat növekedését. Az energiaszektor beruházásai ezt a trendet erősítik: a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek száma várhatóan megtöbbszöröződik a fosszilis beruházások számához képest.
