Szénanátha néven az allergiás rhinitist ismerjük, mely egy szezonálisan vagy egész évben jelentkező orrnyálkahártya-gyulladás. Bár a nevében szerepel a ‘nátha’, valójában nem azonos a megfázással vagy a vírusos fertőzésekkel. A szénanátha kialakulásának hátterében az áll, hogy az immunrendszerünk túlérzékenyen reagál bizonyos, környezetben előforduló anyagokra, például pollenekre vagy házipor atkákra.
Az allergiás válasz lényege, hogy az immunrendszer antitesteket termel a környezeti allergénekkel szemben, amelyek heves gyulladásos választ váltanak ki. Ez az immunválasz az, ami a jellegzetes tüneteket, mint az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és viszkető szemek, előidézi.
Az évszakok változásával a különböző növények pollenszórása is változik, így a szénanátha súlyossága is periodikusan ingadozhat. Azok számára, akik az év minden szakában allergiásak, gyakran a házi allergének, mint például a házipor atkák, kisállatok szőre vagy penészgombák okozzák a tüneteket.
A szénanátha tünetei
A szénanátha tünetei igen változatosak lehetnek, de a leggyakoribbak közé tartozik az orrfolyás, az orrdugulás és a tüsszögés. Sok embernek szemtünetei is kialakulnak, mint például a szemviszketés, égő érzés vagy könnyezés.
Néhány embernél az allergiás reakció az alsó légutakra is hatással lehet, ami köhögést és asztmás tüneteket, például zihálást vagy mellkasi szorítást okozhat. Az érintettek egy része általános tünetekről is beszámol, mint a fáradtság, fejfájás vagy irritáció.
Míg sokan csak enyhe tüneteket tapasztalnak, mások számára a szénanátha jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, munkavégzést vagy iskolai tevékenységeket, és a közérzetükön is nyomot hagyhat.
A szénanátha diagnózisa
A szénanátha diagnosztizálása az orvos és a páciens közötti beszélgetésen alapul, mely során az orvos az anamnézis és a tünetek alapján állítja fel a diagnózist. Ha a tünetek és az esetleges kiváltó okok közötti összefüggés egyértelmű, további tesztekre lehet szükség.
Az allergiatesztek, mint például a bőrpróba vagy a vérvétel, segítenek az orvosnak azonosítani azokat az allergéneket, amelyek a tüneteket kiváltják. E tesztek eredményei alapján az orvos képes lesz testreszabott kezelést javasolni.
A szénanátha kezelése
A legjobb módja a szénanátha tüneteinek kezelésére az allergének kerülése. Ez azonban nem mindig egyszerű, különösen akkor, ha a pollenekről van szó. Ebben az esetben a gyógyszeres kezelés válik a legfontosabbá.
Az antihisztaminok gyakran alkalmazott gyógyszerek a szénanátha kezelésére, mivel képesek blokkolni az allergiás reakciót kiváltó hisztamin nevű vegyületet. Más gyógyszerek, mint például a kortikoszteroidokat tartalmazó orrspray-k, helyi gyulladásgátló hatásuk révén enyhítik az orrnyálkahártya-duzzanatot és a viszketést.
A szénanátha hosszú távú hatásai
Míg a szénanátha önmagában nem életveszélyes állapot, hosszú távú hatásai lehetnek az életminőségre. A folyamatos orrdugulás és az ebből eredő alvászavarok például krónikus fáradtságot okozhatnak.
Ezen túl, a szénanáthás betegeknek nagyobb esélyük van az asztma kialakulására, és azok, akik már asztmával is rendelkeznek, tapasztalhatják tüneteik súlyosbodását allergiás szezonban.
A szénanátha megelőzése
Bár a szénanátha örökletes hajlam alapján alakulhat ki, léteznek módszerek a tünetek megelőzésére. Az allergénekkel való érintkezés minimalizálása a legjobb módja ennek. Például, ha tudjuk, hogy mely növények pollenszórása okozza a tüneteket, kerüljük a szabadtéri tevékenységeket az adott növény virágzásának ideje alatt.
Másik ajánlott megelőzési módszer az, hogy tartsuk zárva az ablakokat a pollenszezonban, használjunk légkondicionálót, és rendszeresen zuhanyozzunk és cseréljünk ruhát, ha hosszabb időt töltöttünk kint.