Az otthoni mozizás élménye sokak számára egyet jelent a hatalmas, falat betöltő képpel, amit a hagyományos televíziók csak csillagászati áron tudnak biztosítani. A projektorok világa azonban elsőre bonyolultnak tűnhet a rengeteg technikai kifejezés és paraméter miatt. Sokan csalódnak az első vásárlásukban, mert nem a szobájuk adottságainak megfelelő készüléket választottak. Ahhoz, hogy a nappalidból valódi privát mozi váljon, alaposan meg kell értened a fényerő, a kontraszt és a vetítési távolság összefüggéseit.
ANSI Lumen és a környezeti fény
A projektor kiválasztásának egyik legfontosabb paramétere a fényerő, amelyet ANSI Lumenben mérnek. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy összekeverik a „Lumen” és az „ANSI Lumen” értékeket; az olcsó kínai projektorok gyakran több ezer „Lumennel” hirdetik magukat, ami valójában csak a fényforrás elméleti ereje, nem a vetített képé. A valós felhasználás szempontjából kizárólag az ANSI Lumen érték a mérvadó. Egy teljesen sötét, „barlangszerű” moziszobában elegendő lehet 1000-1500 ANSI Lumen is a gyönyörű képhez.
Ha azonban a nappaliban, némi beszűrődő fény mellett szeretnél vetíteni, akkor a 2000-3000 ANSI Lumen tartomány a minimum, amit céloznod kell. A környezeti fény a projektorok legnagyobb ellensége, mivel a vetített „fekete” valójában a vászon fehér színe árnyékban. Ha a szobában világos van, a fekete szürkévé válik, és a kép kontrasztja drasztikusan lecsökken. Nappali használatra a nagy fényerejű modellek valók, de ezeknek a feketeszintje sötétben gyakran gyengébb.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a magasabb fényerő gyakran nagyobb ventilátorzajjal jár a hűtés miatt, kivéve a prémium lézeres modelleket. A lámpa élettartama és fényereje is csökken az idővel a hagyományos izzós gépeknél. Érdemes olyan modellt választani, amely rendelkezik „Eco” móddal: ez sötétben csökkenti a fényerőt és a zajt, miközben növeli az élettartamot. A fényerő tehát nem egy „minél több, annál jobb” szám, hanem a helyiség fényszennyezettségéhez kell igazítani.
Léteznek speciális, nagy fényerejű vásznak (ALR – Ambient Light Rejecting), amelyek segítenek a kontraszt megőrzésében világosabb szobákban is. Ezek azonban jelentős plusz költséget jelentenek, amit érdemes belekalkulálni a büdzsébe. Ha nincs lehetőséged a szoba teljes sötétítésére redőnyökkel vagy sötétítő függönyökkel, akkor a projektorozás élménye kompromisszumos lesz. A valódi moziélmény alapfeltétele a fényviszonyok feletti kontroll.
1080p, 4K és a Pixel Shift
A felbontás kérdése projektoroknál kicsit árnyaltabb, mint a tévéknél, mivel itt a képpontok mérete a vetített kép nagyságával együtt nő. Belépő szinten a Full HD (1080p) a minimum, ami élvezhető képet ad 100 hüvelyk (kb. 250 cm) képátlóig. Ennél kisebb felbontású (pl. 720p) projektort ma már nem érdemes venni otthoni mozizásra, mert a pixelek rácshálója (csirkeháló-effektus) zavaróan látható lesz.
A 4K projektorok esetében meg kell különböztetnünk a natív 4K és a „pixel shifting” technológiát. A natív 4K chipes vetítők ára rendkívül magas, gyakran milliós tétel. A legtöbb elérhető árú „4K” projektor valójában alacsonyabb felbontású chipet használ, amelyet rendkívül gyorsan rezegtetnek, így az emberi szem számára 4K-nak tűnő képet hoznak létre. Ez a technológia ma már olyan fejlett, hogy normál nézési távolságból szinte megkülönböztethetetlen a valós 4K-tól, és kiváló ár-érték arányt képvisel. A felbontás mellett fontos a képélesség (fókusz) minősége is a lencserendszeren keresztül. Hiába a magas felbontású chip, ha az optika gyenge minőségű műanyagból készült, a kép szélei homályosak lesznek. A drágább modellek üveg lencséket használnak, amelyek borotvaéles képet biztosítanak a teljes vetítési felületen. A motoros fókuszállítás kényelmi funkció, de a manuális is tökéletesen megfelel, ha nem mozgatjuk a gépet.
A tartalomfogyasztás szempontjából ma már a streaming szolgáltatók kínálata indokolja a 4K felbontást. Ugyanakkor, ha elsősorban DVD-ket vagy régebbi tartalmakat nézel, egy jó minőségű 1080p projektor is kiváló szolgálatot tehet. A felskálázási (upscaling) képességekre is érdemes figyelni, hiszen a projektor processzorának kell feljavítania az alacsonyabb felbontású jelet. A végeredmény szempontjából a felbontás csak egy tényező a sok közül, nem szabad kizárólag ez alapján dönteni.
Vetítési technológia: DLP, LCD vagy LCoS
A piacon három fő technológia verseng, és mindegyiknek megvannak a maga karakterisztikus tulajdonságai. A DLP (Digital Light Processing) projektorok általában élesebb képet adnak, jobb a mozgásmegjelenítésük és kisebbek. Hátrányuk lehet az úgynevezett „szivárvány-effektus”, amit az érzékenyebb szemű nézők láthatnak gyors szemmozgásnál, valamint a gyengébb feketeszint az olcsóbb modelleknél. A DLP gépek általában zárt optikai rendszerrel rendelkeznek, így nem porosodnak belülről.
Az LCD (Liquid Crystal Display, gyakran 3LCD) technológia előnye a magasabb színesfény-kibocsátás és a telítettebb színek. Ezeknél a gépeknél nincs szivárvány-effektus, és a kép nyugodtabb hatású lehet. Ugyanakkor a fekete szín inkább sötétszürke az alsó- és középkategóriában, és a panelek idővel hajlamosak lehetnek a degradációra vagy a porlerakódásra („porkörök” a képen). Az LCD projektorok gyakran rugalmasabb elhelyezési lehetőségeket kínálnak (lens shift).
Az LCoS (Liquid Crystal on Silicon) technológia, amelyet a Sony (SXRD) és a JVC (D-ILA) alkalmaz, a prémium házimozi kategóriát képviseli. Ezek a gépek egyesítik a DLP és az LCD előnyeit: kiváló kontraszt, mély feketék, nincsenek rácsok a pixelek között, és remek a színvisszaadás. Cserébe ezek a készülékek lényegesen drágábbak és nagyobb méretűek, nehezebbek. Aki a kompromisszummentes moziélményt keresi dedikált sötétszobában, annak ez az irány a megfelelő.
A választásnál a személyes preferenciák döntenek: aki érzékeny a szivárványozásra, kerülje az egychipes DLP-ket. Aki nappaliban használja a gépet sportnézésre, annak egy nagy fényerejű 3LCD vagy DLP lehet ideális. A játékosoknak a DLP alacsonyabb bemeneti késleltetése (input lag) lehet vonzó. Érdemes élőben megtekinteni a különböző technológiákat egy bemutatóteremben vásárlás előtt.
Fényforrás: Izzó, LED vagy Lézer
Hagyományosan a projektorok nagynyomású higanygőz lámpával (UHP) működtek, és sok belépő szintű modell ma is ezt használja. Ezek előnye az alacsony bekerülési költség és a természetes színvilág. Hátrányuk a korlátozott élettartam (3000-5000 óra), a folyamatosan csökkenő fényerő, a jelentős hőtermelés és a bemelegedési/lehűlési idő. Ha csak heti pár filmet nézel, egy lámpás projektor még mindig gazdaságos választás lehet, de kalkulálnod kell a csereizzó költségével.
A LED fényforrású projektorok egyre népszerűbbek, különösen a hordozható kategóriában. Előnyük a rendkívül hosszú, akár 20-30.000 órás élettartam, ami gyakorlatilag a készülék teljes élettartamát lefedi karbantartás nélkül. A LED-ek azonnal be- és kikapcsolhatók, kevesebb hőt termelnek, és stabilabb színeket biztosítanak hosszú távon. Fényerejük azonban korlátosabb lehet a csúcsmodellekhez képest, bár ez a technológia is rohamosan fejlődik (lásd 4LED rendszerek).
A lézer projektorok jelentik a jelenlegi csúcsot és a jövőt: egyesítik a lámpás gépek nagy fényerejét a LED-ek hosszú élettartamával és megbízhatóságával. A lézeres fényforrás 20.000+ órát bír fényerőcsökkenés nélkül, széles színtartományt fed le, és azonnali üzemet tesz lehetővé. Bár a bekerülési áruk magasabb, intenzív használat (pl. TV helyett) esetén hosszú távon megtérülnek, mivel nem kell izzót cserélni.
A színhelyesség szempontjából a lézeres gépek ma már kiválóak, különösen az RGB lézerrendszerek, amelyek külön lézerforrást használnak a vörös, zöld és kék színekhez. Ezek képesek lefedni a Rec.2020 színtér nagy részét is, ami elengedhetetlen a modern HDR tartalmakhoz. Ha a költségvetés engedi, a lézer vagy a korszerű LED technológia a javasolt irány a fenntarthatóság és kényelem miatt. A hagyományos izzós gépek lassan kiszorulnak a piacról.
Vetítési távolság és elhelyezés
Mielőtt projektort veszel, pontosan le kell mérned a szobádat, mert nem minden gép képes ugyanakkora képet vetíteni ugyanarról a távolságról. A vetítési arány (throw ratio) adja meg, hogy milyen messze kell elhelyezni a gépet a vászontól egy adott képmérethez. A „Long Throw” (normál) projektorokat általában a szoba végébe vagy a mennyezetre szerelik, és több méter távolságból vetítenek. Ez a klasszikus elrendezés, amely a legolcsóbb optikát igényli. A „Short Throw” (rövid vetítési távolságú) gépek képesek 1-1,5 méterről is nagy képet adni, ami ideális kisebb szobákba, vagy ha nem akarod a mennyezetre fúrni a készüléket. Az igazi áttörést azonban az „Ultra Short Throw” (UST) projektorok jelentik, amelyeket közvetlenül a fal elé, a TV-szekrényre lehet helyezni, és onnan vetítenek 100-120 colos képet felfelé. Ezek a legdrágábbak a speciális tükörrendszer miatt, de a legkényelmesebben elhelyezhetők, és senki nem sétál bele a képbe.
Az elhelyezésnél kritikus fontosságú a „Lens Shift” (lencseeltolás) funkció megléte. Ez lehetővé teszi a kép optikai mozgatását fel-le vagy jobbra-balra anélkül, hogy a projektort fizikailag elmozdítanád vagy a képet torzítanád. Az olcsóbb gépeken csak digitális trapézkorrekció (Keystone) van, ami bár kijavítja a torz képet, de jelentősen rontja a felbontást és a képminőséget. Mindig törekedj arra, hogy a projektor lencséje a vászon középvonalában legyen, vagy használj optikai Lens Shiftet.
A mennyezeti konzol kiválasztásánál is figyelni kell a stabilitásra és az állíthatóságra. Egy remegő konzol tönkreteszi az élményt, ha például a mélysugárzó rezgései átadódnak a projektorra. A kábelezést (HDMI, táp) is előre meg kell tervezni: ha a mennyezeten van a projektor, hosszú és jó minőségű, 4K-kompatibilis HDMI kábelre lesz szükség, vagy optikai HDMI kábelre a jelveszteség elkerülése érdekében. A vezeték nélküli jelátvivők is léteznek, de a játékosoknak a késleltetés miatt nem ajánlottak.
Kontraszt és HDR támogatás
A házimozi rajongók körében tartja magát a mondás: „A kontraszt a király”. Ez az érték határozza meg a különbséget a kép legvilágosabb és legsötétebb pontja között. A magas kontraszt teszi a képet térhatásúvá („pop”) és élővé. A gyártók által megadott „dinamikus kontraszt” értékek (pl. 1.000.000:1) gyakran félrevezető marketingfogások. A valós, natív kontraszt sokkal fontosabb, ebben az LCoS projektorok a legjobbak, utánuk a jobb DLP és LCD modellek következnek.
A HDR (High Dynamic Range) támogatás ma már alapelvárás a 4K projektoroknál, de tudni kell, hogy a projektorok máshogy kezelik a HDR-t, mint a tévék. Mivel a projektor nem tudja pixelszinten vezérelni a fényerőt (kivéve a nagyon drága Christie Eclipse), a teljes kép fényerejét kell menedzselniük. A „Tone Mapping” (tónusleképezés) minősége dönti el, hogy a HDR tartalom élvezetes lesz-e, vagy túl sötét. A jobb projektorok dinamikusan, képkockáról képkockára elemzik és igazítják a HDR jelet.
A feketeszint különösen kritikus a sötét jeleneteknél (pl. űrben játszódó sci-fi, horror). Ha a projektor „fekete” szintje túl magas (szürke), a sötét részletek elvesznek, a kép lapossá válik. A dinamikus írisz (auto iris) egy olyan mechanikus megoldás, amely sötét jeleneteknél szűkíti a fény útját, javítva a feketeszintet, világosnál pedig kinyit. Ennek működése néha hallható vagy látható „pumpálással” járhat, amit érdemes tesztelni.
A Dolby Vision és HDR10+ támogatás ritka a projektoroknál, a legtöbb gép a HDR10 és HLG szabványokat ismeri. Ne várj olyan vakító csúcsfényeket (specular highlights), mint egy csúcs OLED TV-től, a vetítés fizikája más. A projektoros HDR célja a szélesebb színtér és a finomabb átmenetek megjelenítése, nem a retinakiégetés. A jó HDR élményhez elengedhetetlen a megfelelő vászonválasztás is.
Vászon és szoba előkészítése
Gyakori hiba, hogy a vásárlók a teljes keretet a projektorra költik, és a képet a fehér falra vetítik. A fal azonban nem sima felületű, és a festék elnyeli vagy rossz irányba veri vissza a fényt, ami fakó képet eredményez. Egy jó minőségű vetítővászon a rendszer elengedhetetlen része, amely képes kihozni a projektor tudásának maximumát. A „Gain” (nyereség) érték mutatja meg a vászon fényvisszaverő képességét: az 1.0-s gain semleges, a magasabb érték növeli a fényerőt (de szűkíti a betekintési szöget), az alacsonyabb (pl. 0.8, szürke vászon) javítja a feketeszintet.
A motoros, feszített (tab-tensioned) vásznak a legjobbak, mert ezek biztosítják a tökéletesen sík felületet. A sima rolós vásznak szélei idővel kunkorodhatnak, ami torzítja a képet. A fix keretes vásznak nyújtják a legjobb minőséget a legkedvezőbb áron, de ezek állandó helyet foglalnak a falon. Ha a szoba falai világosak, a szürke felületű vászon segíthet a kontraszt megőrzésében a visszaverődő fények elnyelésével.
A szoba akusztikája és sötétítése legalább olyan fontos, mint a technika. A sötét falak és a sötét mennyezet drámaian javítják a képminőséget, mert megakadályozzák, hogy a vászonról visszaverődő fény „kivilágítsa” a szobát, és ezzel rontsa a kontrasztot. Ha nem festheted át a nappalit feketére, használj bársonyfüggönyöket vagy sötét szőnyeget a vászon közelében. Ez a „fénylagút” kialakítása sokat segít.
Végül ne feledkezz meg a hangzásról sem. Bár sok projektor rendelkezik beépített hangszóróval, ezek minősége messze elmarad a moziélménytől. A nagy képhez nagy hang dukál: egy legalább 5.1-es hangrendszer vagy egy minőségi soundbar elengedhetetlen kiegészítő. A ventilátorzaj elnyomása érdekében is fontos a megfelelő hangerő. A komplett házimozi rendszer tervezésekor a büdzsé 30-40%-át érdemes a hangra és az akusztikára, 10-15%-át a vászonra, és a maradékot a projektorra szánni az egyensúly érdekében.
